Ördögkatlan – Líra Irodalmi Terasz programok
2023. AUGUSZTUS 2. (SZERDA), 14:00 – Bódis Kriszta (Európa)
Bódis Kriszta: Kisasszonyképző (Istenhegy I.). A szerzővel Nagygéci Kovács József beszélget.
Ha van élet, ami joggal és tárgyszerűen regényesnek nevezhető, Tüdős Kláráé minden bizonnyal az. Túlzás nélkül nevezhetjük őt a 20. század egyik legragyogóbb személyiségének, hiszen sokoldalúsága, életpályája, magatartása és hite máig ható üzenetet hordoz mindannyiunk számára.
Hogy ki is volt ő? Táncosnő? Divatdiktátor? Igehirdető? Középcsatár? Filmrendező? Író? Az első magyar feminista? Igazából egyik sem, és egy kicsit mégis mindegyik. Neve a jó ízlés, a szépség védjegyévé vált; és vannak, akik szó szerint az életüket köszönhetik neki. Lenyűgöző életútja ellenére azonban ma
már mégsem ismerjük őt. Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes és pszichológus, a Kemény vaj, az Artista és a Carlo Párizsban című regények szerzője és a Van Helyed Alapítvány megteremtője nagyívű, trilógiának tervezett regénysorozatában hozza vissza a múlt század ikonikus magyar nőalakjává vált Tüdős Klárát a köztudatba.
2023. AUGUSZTUS 2. (SZERDA), 16:30 – Tóth Kriszta (Magvető)
Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget. A szerzővel Csepelyi Adrienn beszélget.
Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza – egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük.
Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere – éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává.
2023. AUGUSZTUS 3. (CSÜTÖRTÖK), 14:00 – Nádasdy Ádám (Magvető)
Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat. A szerzővel Grecsó Krisztián beszélget.
Nádasdy Ádám legújabb könyvében a határok, országok, kultúrák közötti életről mesél.
Visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Hogyan lehetett utazni a Kádár-kor konszolidációja előtt és után, miként nyílt ki a világ a rendszerváltással. Nádasdy Ádám a tőle megszokott élvezetes stílusban mindig egy-egy személyes történettől jut el a közös élmények megértetéséig.
2023. AUGUSZTUS 3. (CSÜTÖRTÖK), 16:30 – Dragomán György és Szabó T. Anna (Magvető)
Adjuk meg a módját! – Szabó T. Anna és Dragomán György beszélgetnek-felolvasnak.
Mire jó a szépirodalom?
Szabó T. Anna 30 éve van a költői pályán, ebből az alkalomból jelent meg legújabb verseskötete a tavalyi Ünnepi Könyvhétre Vagyok címmel, amely válogatott és új verseket is tartalmaz. A líra mellett a novellán és drámán át a gyerekkönyvig sokfélét írt, mégis mindig új válaszokat keres a kérdésre – ahogy Dragomán György prózaíróként szintén.
Dragomán György első irodalmi szakácskönyve, a Főzőskönyv után 2022 decemberében látott napvilágot a folytatás: Adjuk meg a módját címmel. Újabb receptek, újabb konyhai trükkök, újabb irodalmi szövegek.
Minden a közös örömről, a főzésről és az evésről, hogy megadhassuk a módját.
Közös estjükön mesélnek és felolvasnak, személyes és kitalált történeteikkel keresik az elbeszélhetőség határait és a belső szabadság lehetőségeit, miközben műhelytitkokra is fény derülhet.
2023. AUGUSZTUS 4. (PÉNTEK), 14:00 – Háy János (Európa)
Háy János: Szerelemes, istenes, okosos (Háy-kódex) / Szikföld
„A versekben megjelenő ember még törékeny, az egója nincs túlturbózva, még pontosan tudja, és be is vallja, hogy a legfontosabb dolgok, amelyek befolyásolják az életünket, nem függenek a mi akaratunktól. Olyan emberképet látunk, ami nagyon messze van a mai tobzódó énképtől, s persze a nekem minden jár tolakodásától.” (Háy János)
Szerelmes, istenes, okosos (Háy-kódex)
Háy János új verseskötetében a régi, magyar irodalom verseiből ír újakat, a XV. századtól Csokonaiig. Itt nincs olyan híresség, akinek a neve megjelent volna az oktatásban. Hatalmas költészeti anyag, amelyet már a XIX. század végétől kötetekbe, méghozzá vaskos kötetekbe szerkesztettek a kutatók.
A szerzők jelentős része egyházi kötődésű, s a versek a magyar nyelvű bibliabefogadást vagy az erkölcsi elvek könnyebb befogadását célozták. Háy szerint úgy kell erre a hagyatékra néznünk, hogy voltak évszázadok, amikor ezek az ismeretlen alkotók voltak a magyar nyelvű költészet őrei. Ugyanakkor számára szellemileg is rendkívül izgalmas volt az anyag, hiszen ez az a korszak, amikor a modernitás megroppantja a kompakt világnézeteket és világmagyarázatokat, ugyanakkor még eleven e stabil világfelfogás emléke.
T. S. Eliot: Szikföld – Háy János fordítása
Az új fordítással T. S. Eliot százéves, örökifjú versét ünnepeljük, mely egyben az európai irodalom egyik huszadik századi mérföldkövének számít. Nagyívű apokaliptikus vers, jelentőségében James Joyce Ulysses című regényéhez hasonlítható. Könyvtárnyi irodalom, megannyi fordítás próbálta már hűen megérteni és követni a szerzői szándékot. Magyarul is több teljes és töredékes változata létezik, többek között Devecseri Gábor, Weöres Sándor, Vas István és Dunajcsik Mátyás tollából.
„Népmesei becsvággyal, hogy megküzdök a próbatétellel, és félelemmel vagy inkább rettegéssel fogtam a munkához, s a végeredményt inkább tekintem változatnak, mint fordításnak, amely során megpróbáltam megértve, magamon, a saját költői és gondolati lehetőségeimen átfolyatni a szöveget, a pontosságra törekedve egyéníteni és magyarítani…
Amikor az Európa Kiadó igazgatója felhívott, hogy lenne-e kedvem lefordítani ezt a ciklust, mert akkor megveszik a jogokat, úgy éreztem, a legnagyobb díjat kaptam meg, amit egy költő kaphat. Egy hatalmas márványtömböt akasztott a nyakamba. Ezzel a súllyal próbáltam kiegyenesedni. Így sikerült.” (Háy János)
2023. AUGUSZTUS 4. (PÉNTEK), 17:30 – Krusovszky Dénes (Magvető)
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül. A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.
Egy kelet-magyarországi kisvárosban egyszer csak ledobják a fák tavaszi leveleiket. Mi történhetett: természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás? Hogyan lehet tovább élni a hétköznapokat a megváltozott körülmények között?
Koroknai János, a városi gimnázium magyartanára nyomozni kezd a rejtély után. A közeli idősotthon, a tantermek és a barátai háza között ingázik a város utcáin, s eközben lépésről lépésre közelebb kerül nemcsak a saját családja titkainak, de a tágabb közösség működésének és működésképtelenségének megértéséhez is.
Hogyan lehet egy észszerűtlenül működő világban észszerűen viselkedni? Egy széthulló társadalomban, széteső családban megőrizni a józan eszünket? A nagy sikerű Akik már nem leszünk sosem után Krusovszky Dénes második regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ.
2023. AUGUSZTUS 5. (SZOMBAT), 14:00 – Csuja Imre (Corvina)
Csáki Judit: Imi, ne csináld! Egy nyár Csuja Imrével. Csuja Imrével Csáki Judit beszélget.
Portrékönyv, de több is annál: kirajzolódik az országosan ismert, kiváló színész arca, de körülötte, mellette, mögötte ott a szakma, ez a vonzó és rejtélyes világ, a színház és a film világa. És ott az út, ez a meredek és rögös kaptató, ami a hírnévhez és a megbecsültséghez vezet. Nem sétagalopp – ára van.
Csöng a telefon, fölveszem, és azt hallom, hogy „Ragályi Elemér vagyok”. Személyesen nem ismertem. De látott engem filmekben. Akkor már túl voltunk az Üvegtigriseken, a Moszkva téren… Szóval fölhívott. Én meg dobtam egy hátast. Kinyögtem, tessék parancsolni. Mire ő, hogy rendez egy filmet, és fel szeretne kérni egy szerepre, de nem tudja, melyikre. „Küldenék egy forgatókönyvet, megteszed, hogy választasz magadnak szerepet?” Mondom, ilyen száz évben egyszer van.
2023. AUGUSZTUS 5. (SZOMBAT), 16:30 – Boldizsár Ildikó (Magvető)
Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.
Segíthet-e Csipkerózsikának Csizmás Kandúr? És Hamupipőkének a táltos paripa? Miért nem a tündérkeresztanya jelenik meg a sárkányviadalra készülő hős előtt? Ki segít az állatvőlegényeknek és állatmenyasszonyoknak, hogy visszanyerjék valódi önmagukat?
Boldizsár Ildikó mesekutató, a meseterápia meghonosítója új könyvében a mesék segítő alakjait veszi szemügyre abból a szempontból, hogy kit, miben és hogyan támogatnak. A mesekutatás módszertanát felhasználva és megújítva hatvan segítőből és tizenhat segítő kapcsolatból alkotta meg azt a hálózatot, amely lenyűgöző módon mutatja be a segítségnyújtás ősi formáit.
A „Hogyan segítsek én terajtad?” e kapcsolatok feltárásán túl történeti áttekintést nyújt a metamorphoses-meseterápia kidolgozásáról és működéséről, bemutatja a mai magyar meseterápiás irányzatokat is. Boldizsár Ildikó könyve nemcsak a meseterápia iránt érdeklődő olvasók és szakemberek, hanem a néprajzosok és antropológusok számára is számos meglepetést tartogat, bizonyságot téve arról, hogy napjaink módszereit a mesék évszázadok óta ismerik.
