Erdős Virág: Isten (részlet)

veled

Budapest-Keleti

ahonnan indulok tömérdek
távoli csodára váró van
           ahová érkezem rokonok
            ülnek a prémium váróban

bármit is ígér a volánbusz
bárhogy is szédít a zsarnok:
            poszthumán mércével ez itt egy
            reprezentatív kis csarnok

álmokat keltető kemence:
zsömlémben tápláló falatok
            egyedül állok de lélekben
            másokkal karöltve haladok

felzúg a szignál: itt rég letűnt
korokkal tartják a lépést
            ászokban mérik az időt és
            emberöltőkben a késést

olajos árnyékom moccan egy
gépekről lekapcsolt vagonon
            dézsákban árvácskák rejtélyes
            jelek az ütközőbakokon

vagyonőr szűri az éjszakát
nem hátrál nem tágít nem érez
            tetten ér lefoglal visszatart:
            galambok gyűlnek egy verébhez

szabad a pálya: a sín ugyan
törik de meg nem hajlik
            stefi gróf örvend: itt gördülő-
            állomány-fejlesztés zajlik

buksi kis vérmedvék tapsolnak
jázminok hálnak a peronon
            osztok és szorzok a legvégső
            tanulságokat majd levonom

hazám egy fékhibás szerelvény
két pont közt nyílt pályán vesztegel
            személyem köddé vált úgy tűnik
            valahol útközben vesztem el

jogosultságom csak annyi hogy
helyjegyem van tehát: létezem
            most innen indulok el és majd
            elvileg ide is érkezem