Jóval több köt össze minket más kontinensek lakóival, mint „honfoglaló ősapáinkkal”

Beszélgetés Laczó Ferenccel, a Magyarország globális története 1869–2022 című könyv egyik szerkesztőjével

Az általad és Varga Bálint által szerkesztett, 82 szerző közreműködésével készült könyv Magyarország történetét globális és transznacionális szempontok szerint beszéli el. De mit is kell értenünk a gyakorlatban ezen a két fogalmon?

A transznacionális megközelítés a határokon átívelő folyamatokra és szereplőkre helyezi a hangsúlyt. A globális történetírást pedig a bolygót átfogó lépték alkalmazása vagy legalábbis a különböző kontinensek összefonódási módjainak kiemelt vizsgálata jellemzi. E megközelítésmódok szervesen kiegészítik egymást kötetünk lapjain.

Magyarország történetének korábbi, nemzetközpontú elbeszélése milyen hiányérzetet kelt bennetek? Miért volt szükség a korábbitól gyökeresen eltérő nézőpontra?

Mindennapjainkra, arra, hogy mit olvasunk, nézünk, hallgatunk, vásárolunk stb., élesen rányomják bélyegüket a globális cserefolyamatok. Jóval több köt össze minket más kontinensek lakóival, mint „honfoglaló ősapáinkkal”. A magyar történelmet sem lehet megérteni határokon átívelő jelenségek vizsgálata és a globális lépték alkalmazása nélkül. Még a paprika is Amerikából származik.

Ennek a globális elbeszélésmódnak megvannak a mintái a nyugati történetírásban. Miben tér el szükségszerűen az ezt a perspektívát alkalmazó magyar könyv nyugati elődjeitől?

A francia minta elég erősen hangsúlyozta Franciaország globális hatását. Ennél mi realisztikusabb képet kívántunk festeni Magyarország történetéről. Úgy látjuk, Magyarországra a globális folyamatok jóval nagyobb hatást gyakoroltak, mint fordítva.

Milyennek látjátok Magyarország a világban betöltött szerepét az utóbbi százötven évben, illetve mennyiben változott ez a szerep és pozíció 1869 óta?

Az ország a négy általunk elemzett korban némileg eltérő szerepeket játszott, eközben Európa félperifériáján volt és maradt. Európa globális pozíciója viszont élesen változott. Az európai hegemónia kora véget ért, a globális kapcsolatok pedig egyre sűrűsödtek – kötetünk épp e belátás terméke.

Hogyan zajlott a szerkesztés folyamata? Milyen témacsoportokat szerettetek volna előtérbe állítani?

A könyvet a következő témacsoportok köré szerveztük: világgazdaság; politikai ideológiák és kormányzati rendszerek; háború és erőszak; migráció; kultúra; vallások; gyarmatosítás, dekolonizáció, rasszizmus; fogyasztás és mindennapi élet; környezet és betegségek; stigmatizált és marginalizált csoportok. A szövegeket több körben szerkesztettük és a szerzőkkel szorosan együttműködve külön ügyeltünk a releváns globális aspektusok érdemi kibontására.

A szakmának vagy inkább a nagyközönségnek szánjátok a kötetet?

Kötetünk a történészszakma képviselői számára is tartalmaz talán néhány jelentős újdonságot, alapcélunk azonban a tágabb közönség elérése és a magyar történelemről való társadalmi gondolkodás frissítése volt. Reményeink szerint kötetünk újszerű eszmecserék kiindulópontjául szolgál majd.

C. K.
fotó: Michal Korhel