-
A szívükön át kellene – interjú Nádasdy Ádámmal
Költőként egyik nagy témád, hogy mennyit mutass vagy éppen ne mutass meg magadból. Prózaíróként, esszéistaként mintha máshol lennének a határok. Miben más prózában magadról írni? Mintha szabadabban lehetne, de az nem biztos, hogy könnyebb… Azért mégiscsak a próza, legalábbis az én tollamon, nem olyan veszélyesen önfeltáró, mint a vers. Szabadabban…
-
Tóth Krisztina: Néhány perc (részlet)
(…) Egy sárga mellényes férfi a fóliázott ültetési terveket nézegeti, és egyenként odavonszolja a zsákokat a műkővel elkerített kis szigetekhez. Körbepillant, hogy hol késlekednek a többiek, mert már neki kellene állni a munkának. Két idősebb, fogatlan munkás téblábol a háttérben. Eszükbe juthatott valami, mert ahelyett, hogy közelednének, elindulnak a játszótér…
-
A valóság elől nagyon nehéz elmenekülni – interjú Krusovszky Dénessel Levelek nélkül című új regényéről
Vissza tudsz emlékezni, hol és mikor találtál rá a Levelek nélkül című regényed témájára, történetére? Mi volt meg először: egy kép, egy motívum, egy figura? Egészen pontosan meg tudom mondani, mi volt meg először. Ez egyébként kissé zavarba is ejt, mert általában nálam apró, eleinte észrevétlen ötletmorzsákból, szavakból, szókapcsolatokból, gesztusokból…
-
Valóságmorzsákból építkezni – interjú Iglódi Csabával
Iglódi Csaba személyes vezetői tanácsadó, igazi „közösséges ember”, szeret és tud közösen gondolkozni másokkal, szerkezetekben és folyamatokban (is) lát. Volt újságíró, vezetett marketing- és kommunikációs ügynökséget, kiadóként jelentetett meg már könyvet, de a Dreher-szimfónia az első regénye. A kicsit elcsúsz(tat)ott elsőkönyves debütálásoddal kapcsolatban egy recenzens ezt írta: „ez a gyémánt…
-
Minden mese egy-egy újabb ablak – beszélgetés Boldizsár Ildikóval mesékről és segítőkről
Gyerekkorodból melyik mesére és melyik segítőre emlékszel vissza a legfényesebben? Mikor gyerekek vagyunk, mennyire látjuk a segítőt a hős mellett? Nekem nem meséltek gyerekkoromban, a mesékkel csak akkor találkoztam, amikor már jól tudtam olvasni, és egyedül is elmehettem a könyvtárba. Ábécé-sorrendben kezdtem olvasni a könyveket, így elég hamar eljutottam Andersenhez,…
-
Clara Dupont-Monod: Egy közülünk (részlet)
Ez a karácsonyeste volt a vízválasztó, a jelzés, hogy innen már nincs visszaút. A rá következő hónapok alatt a fiúban mély kötődés alakult ki. Előtte megvolt a maga élete, társasága. Ettől kezdve az öccse lett számára a legfontosabb. A szobáik egymás mellett voltak. A házban minden reggel a fiú ébredt…
-
Annie Ernaux: Egy asszony (részlet)
Anyám hétfőn, április 7-én halt meg a pontoise-i kórház elfekvő osztályán, két éve helyeztem el ott. Az ápoló, aki telefonált, azt mondta: „Édesanyja ma délelőtt, a reggeli után elhunyt.” Tíz óra lehetett. Szobája ajtaját most először találtam zárva. Már megmosdatták, állát felkötötték egy fehér kendővel, amely a szája és a…
-
Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem (részlet)
Nagyanyám a kalugai Insztyitutszkaja utcáról mesélt, ahol gyerekkorában lakott, az antonovkaalmáról, amit a padláson tartottak szalmába ágyazva, az illatról, ami az egész házat betöltötte, Szalova asszony magángimnáziumáról, ahol tanult. Anyám a 110-es számú iskoláról mesélte az emlékeit, ahová ő járt, meg a befagyott Patriarsije-tavakról, ahová esténként leszaladtak korcsolyázni: ezek a…
-
Emily Párizsban (részlet)
Én, mint egy amerikai lány, aki soha nem járt külföldön, rengeteg olyasmit tapasztaltam Párizsban (a nyelven kívül), amit nem tudtam hova tenni. A franciák sok tekintetben egészen más szabályokat és hagyományokat követnek, mint mi, jóllehet első ránézésre rengeteg mindenben hasonlítunk. Eltarthat egy ideig, amíg az ember hozzászokik az új módihoz.…
-
Anthony Summers: Istennő – Marilyn Monroe titkos életei (részlet)
Billy Wilder rendező belebetegedett a Van, aki forrón szereti forgatásába. Amikor befejezték, azt nyilatkozta: „Megjött az étvágyam. Hónapok óta először aludtam is. Rá tudok nézni a feleségemre anélkül, hogy meg akarnám ütni, csupán azért, mert nő.” Később, amikor az átélt megpróbáltatásokat egy repülőúthoz hasonlította, Wilder ekképpen fogalmazott: „Félúton voltunk, amikor…
