-
„Nem az emberek kapják meg a nevüket, hanem a nevek az emberüket”
Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi regényében végigköveti gyerek- és ifjúkorát – erről a múltbéli kalandozásról kérdeztük. Mit keres Dickens híres szereplője a címben? Számomra megdöbbentő élmény volt kilencéves koromban, amikor elolvastam a Copperfield Dávidot Ottlik Géza átiratában. Lényegében ugyanaz történt egy kétszáz évvel azelőtti Angliában, ugyanaz a sorsélmény, mint…
-
„A nők jó megfigyelők, sokszor ők mondják a szemünkbe az igazságot”
Nádasdy Ádámnak szerencsésen alakult eddig az év: tavaly megjelent verseskötete, a Jól láthatóan lógok itt Aegon-díjas lett, a Milyen nyelv a magyar? című tudománynépszerűsítő könyve hatalmas siker, de még ezt is tudta überelni alig egy hónapja: novellagyűjteményét, A szakállas Neptunt szintén rajongva fogadta a kritika és az olvasók is. Utóbbi…
-
Diagnózis a közelmúltról és a máról
Első olvasásra nem tűnik erős címnek a Malaccal teljes éveink – itt a „malaszt”-ból lett „malac”, ezt már Hofi is előtte évtizedekkel ezelőtt, általános fordulattá vált. Gondolkodtam erősen, hogy a remek arányérzékű Spiró miért engedett a szójáték csábításának – de természetesen van egy csavar a történetben. A könyv szereplői ugyanis…
-
„Nemcsak a test vágyairól van szó”
Interjú Szabó T. Annával Szabadulógyakorlat című új könyvéről. „…működni kezd az objektív, az írószem” – mondja a Tengerpart, alkonyatkor című novella főhőse, aki éppen egy másik asztalnál ülő, fiatal férfit fényképező nőt figyel. Ilyen írószemmel figyeli a világot Szabó T. Anna? A kötet az objektivitás nehézségeit tematizálja, ebben a novellában…
-
„Ragaszkodom a titkaimhoz”
Interjú Molnár Piroskával a most megjelent Kvittek vagyunk című életrajzi beszélgetőkönyvéről. Szólsz majd, ha olyat kérdezek, amit már minden újságíró előtt előttem? Szólok, ha fölhatalmazol. Szerintem már mindent megkérdeztek. Illedelmesen válaszolsz, szemed se rebben? Persze, de azért reménykedem legalább abban, hogy mindenki nem olvas el mindent. Mi az oka annak,…
-
“A járványok nem számítanak újdonságnak” – interjú Ljudmila Ulickajával
A tavaszi karantén idején Ljudmila Ulickaja, a neves írónő a könyvespolcok rendezgetése közben egy soha ki nem adott szövegére bukkant – ez a Csak egy pestis, amely 1939-ben, Moszkvában játszódik, amikor a szovjet főváros hajszál híján egy rettenetes betegség epicentrumává válik. Negyvenkét évvel később az események váratlan aktualitást kölcsönöztek a…
