Cirkusz, mozi, ringlispíl (beleolvasó)
„A sötétséget fürkésző tekintet… A labirintus bolygó folyosói…
A kaleidoszkóp minden arabeszkje…”
(J. L. Borges: Az okok
Somlyó György fordítása)
zuhog az eső
a jelzőlámpák nem működnek, a forgalom lassú.
A gépkocsik ütköznek. A pincék beáznak. A légi járatok késnek. Az épületeket, pályaudvarokat, hidakat, templomtornyokat takarja az esőfüggöny, az autóbuszokban egymáshoz préselődnek az utasok, a kocsi megcsúszik, egy kisgyerek sír
a városközponttól a buszjárattal huszonöt perc alatt megközelíthető Állami Jövőkutató Intézet a megnyitóra készül. Sajtónyilvánosság. Az újságírók várakoznak a felújított ódon kastély előtt
akkor is zuhogott az eső, amikor hetekkel előbb a végzős évfolyam hallgatói búcsúbulit tartottak az Egyetem közeli sörözőben
a takarítók törölgették a küszöbön át-átcsurgó vizet egy kék kötényes felszolgáló átvette az ernyőmet
gyülekeztek az évfolyamtársak
hosszú tölgyfa asztalok, a falakon tálasok, szarvaskoponyák előremeredő agancsokkal, kitömött, üvegszemű őzfejek
már nehezen találtam szabad helyet az irodalom szakosok asztalánál. A sarokban néhány ismerős az informatikusok közül
a felszolgálók hozták a korsó söröket ki hová?
mit hoz a jövő?
az egyik hallgató felállt, ivott néhány kortyot, fel- emelte a karját, figyelem!, kiáltotta, fontos bejelen- tést teszek, a jövő héten felveszem a diplomával járó munkát, autóbuszsofőr leszek, kétszer annyi fizetés- sel, mint egy kezdő tanáré
néhányan nevettek
még utolsó éves voltam, amikor magához hívott a Tanszékvezetőnk
kis irodája volt. Könyvsorozatok a polcokon, dosz-
sziéhalmaz az íróasztalán
elégedett vagyok a munkájával, a dolgozataival, a szorgalmával, mondta, az egyik kollégám nyugdíjba megy, volna-e kedve a Tanszéken folytatni?
hozták a söröket a kék kötényesek
sokan kételkednek a munkánk értelmében, a jövő- jében, folytatta a Tanszékvezetőnk. Én nem így gon- dolom. Mi a Tanszéken az irodalmat örömforrásnak tartjuk… megvilágítja, miben élünk, nyomot hagy a korról, amiben élünk… Arany János… Ady… Babits…
most más világban élünk… változnak az írói megkö- zelítések… a formák… volna kedve?
adott új feladatokat
fejére húzott ázott köpenyben egy alak lépett be a sörözőbe
az egyik kék kötényes lesegítette a köpenyét a fiú katonás léptekkel közeledett
a Bikafej!, kiáltották a sarokasztalnál informatikus volt, én kétszakos, az irodalom mellett két év után meg lehetett szerezni az informatikus- diplomát. Hárman voltunk a szakon barátok Gyula Ferivel. Bikafej a koponyaformájáról kapta a nevét, büszkélkedett az őseivel, katonatisztek voltak, az egyik harcolt a múlt századi első háborúban, a másik a Don- kanyarnál, a másodikban
közeledett a kék kötényesek sorfalában. Egyetlen üres hely volt. Velem szemben. Odaült
a felszolgáló hozta a korsó sörét
Bikafej két év után folytatta az informatikát. Ket- ten Gyula Ferivel megelégedtünk a szakdiplomával, elmentünk az ösztöndíj kiegészítéséhez némi pénzt keresni egy gyerekeknek szóló portálhoz. Néhány hó- nap után otthagytuk. Gügyögünk, mondta Feri, ahe- lyett, hogy felkészítenénk őket, mi vár rájuk
azóta nem hallottam róla
Bikafej lassan az asztalra tette a kiürített korsót. Intett. Hozták a következőt. Azt is lehajtotta. Kifehé- redett az arcbőre. Érdekesnek találtam. Nem kipirult az italtól, kifehéredett. Látszottak a koponyacsontok
a kopasz fején, a kiugró állcsont is, mint a falon a szarvaskoponyákon
a harmadik korsó sört lassabban itta
mennyi, faszikám, egy buszsofőr fizetése, kérdezték a sarokasztalnál
üzleti titok
Bikafej markolta a már üres korsót. Az arcomba hajolt
igen… igen… ismételte a Tanszékvezetőm, Arany… Ady… Babits… távoliak, mégis velünk vannak… bennünk… mintha ma írnák… Edward király, angol király. Léptet fakó lován… Babits az örök kérdéssel… miért nő a fű, hogyha majd leszárad… miért szárad le, hogyha újra nő
Bikafej intett a felszolgálónak: még egyet
a múlt héten a Tanszékvezetőm újra magához hívott. Akadozva beszélt. A tekintete is szokatlan volt. Mintha éveket öregedett volna. A szeme alatt, a szája körül mély ráncok
sajnálom… nagyon sajnálom, kolléga, akkor nevezett először kollégának
két újabb státuszt vontak el a Tanszéktől. Leállították a bővítést is. Tiltakoztam. Ügyet se vetettek rám… sajnálom… nem tudom az ajánlatomat betartani
hallgattunk
az ajtóig kísért, megfogta a karomat
ne adja fel, súgta, a szellemet el lehet sorvasztani, az érzékeket nehezebb… a szellem iránti érzékeket. Kihallgatást kértem a Kancellártól, nem fogadott. Írtam, nem válaszolt
a felszolgáló letette Bikafej elé az újabb teli korsót ivott néhány kortyot
felállt, már kissé imbolygott sorakozó!, kiáltotta
ki erre?
hozzám hajolt te hová?
vinnék már ki a mosdóba, mondta egy fiú a sarokasztalnál
Bikafej a tenyerével lesöpörte a korsót az asztalról. A maradék sör a cipőjére folyt. Az üres korsó széttört a mozaikpadlón. Az egyik felszolgáló tálcára szedte a szilánkokat
merre?, ordított az arcomba nem tudom
azt kérdeztem… merre? nem tudom
nekem elegem van ebből… az egészből… az egész- ből… ebből a cirkuszból… értitek?… az informati- kámmal bárhol megleszek… elegem van… miért kus- soltok?… nyuszi csapat… te is, hajolt hozzám
amit én tudok, az sehol a világon nem kell, mond- tam csendesen, Arany… Ady… Babits… talán már itthon sem
ez az egész… cirkusz… elhúzni… súgta még egy korsót, kiáltotta
az asztalra dőlt
két fiú felemelte, kivitték a mosdóba
kis rovar mászott előttem az asztalon. Az egyik felszolgáló rácsapott, összemorzsolta a tenyerében
álmok, tervek, gondoltam, mi lesz belőlük. Tanul- tunk az ismétlődések esztétikájáról, de más a tanul- mány, és más a tapasztalat, gondoltam
zuhogó eső verte az ablakokat néhányan búcsúztak
Bikafej visszajött a mosdóból
üres korsók sorakoztak az asztalokon Bikafej felemelt egyet, kortyolta az ürességet dúdolt
ez az utolsó pohár, és aztán agyő, bonsoir, bonsoir a felszolgálók hozták az ernyőket
ázottan érkeztem haza
a Feleségem elém sietett az előszobába jó volt a buli?
nem válaszoltam
egész délután és este is dolgoztunk, mondta visszament a szobába. Kihallatszott, hogy az új szerepét gyakorolja
Magvető Kiadó – 2025
Felelős szerkesztő Dávid Anna
A borítón Ferenczy Károly Bohóc című festményének részlete látható
