Karácsonyi bújócska

Részlet Hajdú Balázs Meztelen masszázs Ottóval című könyvéből, amely a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg.

– Kedves díszeim! Tudom, hogy a legtöbbünk nagyon várta már ezt a napot. Mi, akik az év nagy részében teljesen el vagyunk feledve, meredten pihenünk egy cipős dobozban, rosszabb esetben két penészes szendvics között Mi, akik egy évben csak néhány napig, esetleg hétig érezhetjük hasznosnak magunknak. Mi… akik… Mi ez a kacarászás ott, a gömbdíszek között?

– Kedves csúcsdísz, csak azon nevetgélünk, hogy észrevettük, hogy az akasztható hóemberfejen még mindig rajta van az árcédula, de persze ő ezt nem tudja, mert pont mögé esik.

– Ez tényleg nagyon vicces!

– Ezt most csak ironikusan mondja vagy komolyan?

– Komolyan! Ránéztem, és megtaláltam én is a kis cetlit, a sáljára lett ráragasztva.

– Akkor szabad most ezen heherészni, vihorászni?

– Igen! Sőt, még nyeríthettek is! De csakis a szituáción, nem pedig a díszen.

– Tisztelt hölgyeim és díszeim! Akkor folytatnám a beszédemet, közben persze valaki vágja le, legyen szíves a bilétát róla. Köszönöm! Mi, akik alig várjuk a karácsonyt, hogy megtaláljanak, elővegyenek, leporoljanak, majd a méltó, megérdemelt helyünkre helyezzenek minket, elmondanám nektek, önöknek, hogy december 23‑a van. Ami a keresztényeknek a karácsony, zsidóknak a hanuka, az nekünk nem más, mint a BÚJÓCSKA, csak egy nappal korábban tartjuk. Megkérek minden jelenlevőt, hogy ma este 8 óra és reggel 5 óra között legyen szíves elbújni egy olyan helyre, ahova még nem bújt. Érezzétek jól magatokat, ne féljetek, mint minden évben, idén is mindenkit meg fognak találni. Vigyázzatok magatokra, és akkor holnap találkozunk a fenyőfán, a karácsonyi fényjátékot már biztosan együtt fogjuk élvezni. Halleluja!

– Éjjen!

– Éjjen!

– Éjjen!

– Hova bújjunk szerinted?

– Tavaly a bugyiknál voltunk, most legyünk a gatyáknál.

– Nem tudod, lesz ciráda a fénykapun holnap?

– Bocs, de fingom sincs.

– Hogy beszélsz?

– Bazmeg, bocs.

– Azért.

– Mi merre?

– Én, mint gyöngysor, lecsúszom az ajtófélfán, és bekúszom a modem és a router közé.

– Szuper ötlet, mehetek veled?

– Persze!

– Jaj, a kis méretű gömbök már megint a hosszúkás díszekkel bújnak.

– Mire gondolsz? Bukkake parti?

– Valami olyasmi.

– Szóljatok légyszi a tavalyról még életben maradt szaloncukroknak, hogy az összetekert jógaszőnyegben leszek a könyvespolc alatt. Ne keressetek semmi hülyeséggel! Meditálni fogok.

– Nyugi, nem zavarunk. Én, mint boa dísz, belemászok Zsuzsi néni kabátjába. Már hallom is a hangját, ahogy ordít, mikor megtalál.

– Sziasztok, én még teljesen új vagyok. Bemutatkozom. A nevem Fényfüzér Led. Szólítsatok nyugodtan csak Ledinek. Körülbelül egy hete vásárolt meg az a szőrös kezű bácsi, aki délelőttönként a kis szobában a titkárnőjével magánakciózik!

– Pszt! Te erről nem tudhatsz. Ne beszélj ilyenekről hangosan. Elronthatod vele az ünnepeket.

– Bocsánat. Nem tudtam, hogy titok.

– Persze hogy az. Szőrös Kéznek felesége van, ő terít ki a fára majd holnap.