A 180 éves hagyomány a legnagyobb értékünk

Interjú Nyáry Krisztiánnal, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójával

Mit ünnepel idén a Líra Kiadói Csoport?

Idén 180 éve történt, hogy Emich Gusztáv megnyitotta könyvkereskedését és kiadóvállalatát a pesti Kígyó téren. Az általa alapított kiadó ma is működik a Líra Csoport részeként. A csoporthoz az elmúlt évtizedekben más nagynevű, patinás kiadók is csatlakoztak, köztük az 1850-ben alapított Rózsavölgyi, vagy az 1955-ben létrehozott Magvető és Corvina kiadók. De Emich Gusztáv tette meg az első lépést, ezért lehet most a jelmondatunk, hogy „1842 óta nyomjuk”.

Kiket karolt fel Emich Gusztáv? Mik azok a klasszikus művek, amelyek nála jelentek meg?

A kor legfontosabb szerzőit adta ki, minden irodalmi képzettség nélkül ösztönösen ismerte fel a tehetséget és az olvasóközönség igényeit. 1845-től kezdve ő volt Petőfi Sándor kiadója, később pedig Jókai, Arany és Madách művei is az ő gondozásában jelentek meg. De nemcsak a szépirodalom területén végzett nagyon fontos munkát, hiszen ő adta ki a Magyar Tudományos Akadémia könyveit is. A kiadóvállalat 1868-ban vette fel az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat nevet, az igazgatóság tagja volt Jókai Mór is. Emich egy évvel ezután halt meg, és mind kulturális, mind gazdasági értelemben megkerülhetetlen súlyú vállalatot hagyott a fiára, aki folytatta a munkáját.

A későbbiekben hogyan alakult az Athenaeum sorsa?

A társaság korszerű székháza és nyomdája a Ferenciek terén épült meg, nemrégiben szépen felújították. Itt indult a Benedek Elek által gondozott Athenaeum Mesekönyvtár-sorozat, ami lényegében az első magyar gyerekkönyvkiadónak számít. Az előző századforduló után itt jelentek meg a legfontosabb külföldi kortársak –Ibsen, Csehov, Thomas Mann – kötetei. A magyarok közül főleg a nyugatosok voltak az Athenaeum szerzői: például Kosztolányi, Csáth, Karinthy, Babits, Krúdy vagy Móricz, de később Ady hagyatéka is ide került. A második világháború után a céget államosították. Az Athenaeum elsősorban nyomdai vállalat lett, a kiadói tevékenység takaréklángon működött. Az Athenaeum és a Nyugat szellemi örökségét a 20. század második felében a Magvető Kiadó vette át. A két vállalat a rendszerváltás után a mai Líra Csoporthoz került, és hat másik kiadóval együtt folytatják, amit Emich Gusztáv 180 éve megkezdett.

A számok nyelvén mit jelent ez a 180 év?

Egészen pontos példányszámokat csak az elmúlt 30-40 évből tudunk, de szerencsére az Országos Széchenyi Könyvtár adatbázisa alapján jó becsléseket adhatunk. 1842 óta nagyjából 33 ezer önálló címet adtak ki a cégcsoporthoz tartozó kiadók, összesen mintegy 100 millió darab könyvet.  Úgy tervezzük, hogy a jelképes százmilliomodik példányt A szerelem gyöngyei újrakiadásával ünnepeljük: ez volt Petőfi első könyve, ami Emich Gusztávnál jelent meg.

A jogfolytonosság révén ma egy egész kiadói csoport kapcsolódik Emich Gusztáv egykori vállalkozásához: miben látod egy sokszínű, több profilú kiadói csoport előnyeit?

Leginkább abban, hogy az egyes kiadók önálló szellemi műhelyként dolgoznak, de a kereskedelem, a marketing vagy a pénzügyek terén egyesíteni tudják erőforrásaikat. A világon általában úgy jönnek létre a nagy kiadói csoportok, hogy az erősebb piaci szereplő bekebelezi a kisebbeket – megszüntetve azok önállóságát. Nálunk az egyes kiadói márkák olyan nagy hagyományokkal rendelkeznek, hogy fel sem merül a beolvasztásuk. Az olvasók a több generáció könyves szakemberei által végzett munkának köszönhetően pontosan tudják, mit várhatnak egy Magvető, egy Corvina vagy éppen egy Athenaeum gondozásában megjelent könyvtől. Ez a 180 éves hagyomány a legnagyobb értékünk.

SzJ
Fotó: Szalmás Krisztina