Anyára és barátokra lelni Párizs tetejéről – Katherine Rundell: Sophie és a tetőjárók
Katherine Rundell díjnyertes ifjúsági regényében minden egy iszonyú tragédiával kezdődik. Egy óceánjáró elsüllyed, és alig maradnak túlélők. Azonban egy csellótokban, Beethoven egyik szimfóniájának kottájába takarva egy kisbaba is megmenekül, akit egy Charles Maxim nevű tudós emel maga mellé a mentőcsónakba. Kezébe fogja a kisbabát, elhatározza, hogy megtartja, egyúttal pedig nevet is ad neki: Sophie.
Charles Maxim igazi angol úriember, hosszú, nyúlánk testtel, magas homlokkal, és agglegényként mit sem tud a gyermeknevelésről. Azonban az Országos Gyermekfelügyelőségi Hivataltól érkező, meglehetősen savanyú Miss Eliot azon kérdésére, hogy férfiként mihez kezd majd egy kisbabával, magabiztosan csak annyit felel: „Szeretni fogom! Az tökéletesen elég is lesz…”
Ez Miss Eliotot nem győzi meg, így a férfi nem fogadhatja örökbe az egy év körüli kislányt, csupán a gyámja lehet. Helyzetükön az sem segít, hogy Charles nem hisz a rendszer által is elfogadott nevelési elvekben, ő a tudomány, az irodalom, a tisztelet és a szeretet elkötelezettje. Megengedi Sophie-nak, hogy lány létére nadrágot hordjon, nem fésüli haját szoros copfba, kúszhat-mászhat, koszolhat, és felfedezheti a világot, ahogy veleszületett kíváncsisága csak hajtja. Sajnos egy kétes születésnapi ünneplést követően Miss Eliot és így a hivatal is arra kötelezi Charlest, hogy gyámleányát adja árvaházba: „…neveltetésének bizonyos elemei egyáltalán nem megfelelőek egy leánygyermek számára” – hangzik az ítélet, Charles pedig megrendülve konstatálja: „Engem elvesznek tőled, téged elvesznek tőlem.”
Charles és Sophie, hogy elkerüljék a hivatali végrehajtást, Párizsba szöknek, mert a kislány szentül hisz abban, hogy ott megtalálja igazi édesanyját. Párizsban Sophie új barátra talál Matteo személyében, aki Párizs tetőin él, és nem csak a háztetők különleges és veszélyes világát mutatja meg a lánynak, de megpróbál segíteni abban is neki, hogy meglelje az édesanyját.
Katherine Rundell regénye egy sodró lendületű, izgalmas vallomás a szeretet erejéről, és ami talán még emberibb, annak formáiról. Arról, hogy miként lehetünk önmagunk és hagyhatjuk a másiknak, hogy önmaga legyen. A fiatal olvasók a felnőttek világában eligazodni próbáló Sophie-n keresztül könnyebben megérthetik, hogyan működnek saját, nehéz érzéseik, úgymint a kétségbeesés, a harag, a félelem, a bizonytalanság és a remény. Charles tétova, téblábolós apasága láttán pedig megérthetik, mennyire is képesek szeretni őket ezek az ostoba, örökös szabályok között élő felnőttek.
lirakonyvklub.hu / Rózsa Luca
