Indítsuk az iskolát Disney-kedvencekkel!

A Disney és a Pixar több évtizedes sikeres együttműködésének köszönhetően látványban és tartalomban is bővelkedő, tanulást segítő kiadványt jelentethetett meg a 2019-es tanévkezdésre a Manó Könyvek, mely nemcsak az ábécé, hanem a filmes-animációs paletta értelmében is A-tól Zs-ig, a legszélesebb körben igyekszik meríteni a két cég fúziós időszaka óta közös Disney-hősök világából.

Szülők és gyerekek közös stratégiája

A szülőknek szánt, magyarázó előszóból nyilvánvalóan kiderül, hogy elsősorban a felnőttek közvetítő-bevezető-felügyelő szerepével együtt értelmezhető a kiadvány tanító szándéka. A könyv módszere a következő: a gyermekek egy-egy vizuális élményt a bal felső saroktól elindulva a jobb alsó sarokig bezárólag járhatnak végig úgy, hogy a nagy és kisbetűs forma nyomtatott és írott képe is megelevenedik szemük előtt, előbb szókezdő, majd szóbelseji, végül – ahol ez lehetséges – szóvégi pozícióban. A lap belső részén található nagyobb képhez csatolt szöveg a rajz- vagy animációs filmhez kapcsolódik, ez lehet egy párbeszéd, egy elkülönülő monológ, de akár valamilyen talányos vagy kifejezetten a humorra apelláló részlet is. A lényeg, hogy „szóval” tartsa a gyermeket, figyelemmel, nem veszítve el az olvasni tanuló fiatal érdeklődését.

Jó arányérzék a mondatok kiválasztásában

A kötetet folyékonyan olvasván, felnőtt szemmel valószínűleg a gyerekekétől nagyon eltérő dolgok kerülnek előtérbe, de mintha a szerkesztők – tudatosan vagy tudattalanul – ügyeltek volna a mondatok modalitásának kiegyensúlyozására. Azonos arányban szerepel ugyanis a magyarban ismert ötféle, a kijelentő, kérdő, óhajtó, felkiáltó és felszólító mondatfajta, így a kicsik a lehető legnagyobb változatosságban sajátíthatják el a különböző hangsúlyokat, hanglejtéseket, gyakorolhatják a szünettartást és egyéb, a beszédhelyzethez tartozó elemet, így az élő és a „néma” beszéd észrevétlenül ér össze, anélkül, hogy túl direktnek vagy szájbarágósnak éreznék vagy ők, vagy a felnőttek a gesztust.

Empátiára és interakcióra ösztönző szándék a sorok között

A képeket és a szövegeket böngészve valóban jó érzés tölti el az embert, hiszen a többletjelentése ezeknek a könnyedén befogadható, mesés epizódoknak mégiscsak az, hogy a közösségi kommunikációra, a családi és baráti kapcsolatok megőrzésére és keresésére buzdítsa az olvasót. A klasszikusok, úgymint a Hófehérke, a Hamupipőke, de – a koromból adódóan – még ugyanúgy annak vehető Aladdin vagy a Toy Story világán túl olyan új szereplőket és helyzeteket is köszönthetünk, mint amilyen a bátor és harcos Merida, a népét megmenteni kész Vaiana és az ő öntörvényű és egzotikus univerzuma, de magával ragadó a Jégvarázs két testvér egymásra találását tematizáló története, netán A hercegnő és a béka (poszt)koloniális keretekben (is) allegorizálható cselekménye vagy a Verdák kompetitív, végül mégis igazságossá váló mikrokozmosza. Ezek a sztorik a mesék általános, örökérvényű mondanivalója mellett képesek újszerű kérdéseket is a Disney-univerzumba emelni a szülők és a gyerekek számára egyaránt, olyanokat, amelyek a nevelésről és a nevelődésről, a kölcsönös toleranciáról és a megértésről, a sajáttól – nemben, érdeklődésben, társadalmi státuszban, bőrszínben stb. – eltérő másik emberről, annak elfogadásáról szólnak. Persze mindeközben világosan látszik – már azzal is, hogy az Olvasni jó!-sorozat tagjaként került kiadásra –, hogy a könyv elsősorban az olvasás játékos elsajátítását tervezi elősegíteni.

Összegzés       

Ahogyan azt az előszó is röviden pedzegeti, a szép, színes és megelevenedő, epizódszerű mikrotörténetek a gyerekek kreativitását is előhívhatják, így saját mesék létrehozására, kiötlésére, megfogalmazására is jó hatással lehetnek a látott-olvasott (siker)élmények. Nekem mégis volt egy aprócska hiányérzetem a könyv tartalmi részére vonatkozóan, ugyanis örültem volna, ha a szerepeltetett mesékről valamilyen további információt szereztem volna, mondjuk a kiadvány végén, valami olyat, ami nemcsak az olvasás közvetlen, hanem a mesék történetiségének közvetett jelentőségét, szorosabb kontextusát, a  kiválasztott mesék sorrendjének rendezési elvét is bemutatja. Ugyanakkor lehet, hogy ezek már a gyerekek valóságától elrugaszkodott, felnőtt szempontok, amelyek egyáltalán nem ennek a könyvnek a célkitűzéseihez tartoznak. Sokkal inkább, hogy kicsik és nagyok együtt sajátítsák el azokat az alapokat, amelyek előkészítik az élet egyik legvarázslatosabb részébe, az olvasás birodalmába történő bejutást. Márpedig ehhez az élményeket A nagy ábécéskönyv maradéktalanul biztosítja.

lirakonyvklub.hu / Tinkó Máté