Érdekes idők jönnek – interjú Szertics Gergellyel

A mesterséges intelligencia (MI) hatalmasat lépett az elmúlt években, ez egyúttal rengeteg olyan kérdést is felvetett, amelyeket korábban a sci-fik világából ismertünk. Szertics Gergely MI-szakértő könyve, a MI lesz velünk?! könnyed, közérthető stílusban vezeti végig az olvasót a mesterséges intelligencia által felvetett nagy kérdéseken, hogy megérthessük az MI széleskörű hatásait.

Miben volt más az eddigi munkádhoz képest a könyvírás?

Elsősorban szervezeteknek segítek bevezetni a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokat, megtalálni, hogyan tudnak élni az új lehetőségekkel. Ennek fontos része az oktatás, és a szünetekben gyakran kérdeznek rá a könyvben felvetett kérdésekre. A könyvírás során megfordítottam a fontossági sorrendet: nem munkatársaknak, hanem embertársaknak szánt kérdéseket gyűjtöttem össze és rendszereztem. Számomra is izgalmas utazás volt, főként, hogy olyan hosszabb távú kérdésekkel is foglalkoztam, amelyek a saját fiaim felnőtté válásának idejére vonatkoznak. Ez persze elég botor feladatnak tűnhet, tekintve, hogy 2022-ben még 2023-at sem láttuk előre. De hátha tanultunk belőle.

Joanna Maciejewska sci-fi-író egyik tweetje nagy visszhangot váltott ki az interneten. Magyarul így hangzik: „Azt akarom, hogy az MI mosson és mosogasson helyettem, míg én a művészettel és az írással foglalkozom – nem azt, hogy az MI írjon és alkosson helyettem, míg én mosok és mosogatok.” Szerinted jól használjuk az MI-t?

Remélem, az én könyvemről is lehet majd ilyen frappáns összefoglalót adni, de az ilyen kijelentések gyakran kevés valóságalappal bírnak. Bár messziről úgy tűnhet, hogy az MI alkotja a műveket, valójában az ember az, aki irányítja a gépet. Sok MI-művész talált új formákat az önkifejezésre, korábban elképzelhetetlen módokon. Amikor a fotózás megjelent, sokan a festészet végét jósolták, még régebben pedig a művészet része volt az is, hogy a festők maguk keverték a festékeiket. Ma már magasabbra lehet lépni az eszközhasználó művészetben, csak sokaknak tériszonya lett. De szerintem hozzá fognak szokni. A hétköznapokban az MI-alkalmazások többsége támogató tevékenységeket végez, gyakran mondják is, hogy ha egy MI elveszi egy feladatodat, akkor azt a részét a munkádnak valószínűleg nem szeretted. És üzenem Joannának, hogy a mosógépében és mosogatógépében is találhatók MI-segédprogramok.

HAL 9000 a 2001: Űrodüsszeiából, a Terminátor és még sok más karakter az öntudatra ébredt mesterséges intelligencia ember ellen fordulásával riogat. Van ennek reális esélye? Miért szeretjük démonizálni az MI-t?

Egyrészt jól eladhatóak ezek a történetek, rengeteg ilyen sztori van. Másrészt van némi valós esélye, bár a tudósok ezt nagyon alacsonyra becsülik. Ha az emberi működést másoljuk az MI-ben, akkor nem nehéz belátni, hogy abból nagyon rossz forgatókönyvek is kisülhetnek. Azonban az MI sok tekintetben inkább ember által inspirált, mintsem embert másoló gép. Ahogy a repülőt is madarak ihlették, de teljesen másként működik, úgy az MI is számos biztonsági eljáráson megy keresztül.

Roald Dahl egy 1953-as novellájában (A szépírógép) megjósolta a kreatív mesterséges intelligenciát. Mi az, ami most még a sci-fi világába tartozik, de a jövőben minden bizonnyal valóra válik?

Idén jelentek meg az első olyan MI-k, amelyek már jelentős képességekkel rendelkeznek a logikus gondolkodás terén, ezen a területen további fejlődés várható. Hamarosan érkeznek a Joanna által áhított háztartási humanoid robotok is. Azonban szerintem a legnehezebben elképzelhető, mégis megvalósuló fejlesztés az egymással kommunikáló MI-asszisztensek hálózata. Érdekes idők jönnek.

Mit tartasz a könyved legfontosabb üzenetének?

Sok szorongás és arctalan félelem él bennünk az MI-vel kapcsolatban. Az én fő üzenetem azonban az, hogy ne engedjük, hogy a félelmeink elénk álljanak, és kitakarják a kilátást. Számos olyan dolog vár ránk, amiért érdemes bevezetni az MI-t a hétköznapokba. Ahogy az előszóban Iglódi Csaba nagyszerűen megfogalmazta: „A szerző célja egyszerű. A félelem helyét vegye át a kíváncsiság. Az idegenkedést váltsa fel a megismerés. A távolságtartást a kipróbálás. Az előítéleteket a tapasztalat.”

Mezősi Péter