Nicholas Sparks: A kívánság (részlet)
– Mikor csináltad mindezt?
– Miután hazavittelek. – Amíg szunyókáltam. Ez a különbség kettőnk között. Ő dolgozik, én alszom.
– Hihetetlen! Nagyon köszönöm.
– Hoztam Bálint-napi ajándékot is.
– Már kaptam virágot.
– Szeretnék adni valamit, ami Ocracoke-ra emlékeztet. – Volt egy olyan érzésem, hogy soha életemben nem feledem a szigetet és a mai estét sem. Bryce a zsebébe nyúlt, elővett a kabátzsebéből egy piros-zöld papírba csomagolt apró dobozt, és átnyújtotta. Nagyon könnyű volt.
– Bocsánatot kérek, de csak karácsonyi csomagolópapírt találtam otthon – mondta.
– Semmi gond. Kinyithatom?
– Légy szíves!
– Én nem hoztam semmit.
– Megengedted, hogy elvigyelek vacsorázni, és ennyi nekem pont elég – felelte Bryce kedves mosollyal. A szavaitól hevesebben vert a szívem, ami nem először fordult elő mostanában. Kibontottam az ajándékot. Egy gyufaskatulya volt benne. – Dobozt sem találtam – tette hozzá bocsánatkérően. Kinyitottam a dobozt, és egy vékony aranylánc pottyant a tenyerembe. Magam elé tartottam, és megpillantottam egy kagyló alakú, kis aranymedált. A pattogó tűz felé tartottam, és a csodálkozástól szóhoz sem jutottam. Életemben akkor kaptam először ékszert fiútól. – Olvasd el, mi van ráírva!
![](https://lirakonyvklub.hu/wp-content/uploads/2022/04/35.png)
Megfordítottam a medált, és közelebb hajoltam a tűzhöz. Nehezen, de kivehető volt az írás:
Ocracoke
Emlékek
– Gyönyörű! – suttogtam összeszorult torokkal, és továbbra sem tudtam levenni a szememet a medálról.
– Nem láttam még rajtad nyakláncot, ezért nem voltam benne biztos, hogy tetszene-e.
– Tökéletes – mondtam Bryce-ra pillantva. – Most már tényleg rossz érzésem van, amiért nem hoztam neked semmit.
– Dehogynem – felelte Bryce, és sötét szemében megcsillant a tűz lángja. – Emlékeket adtál cserébe. – Úgy éreztem, csak ketten vagyunk a világon, és a legszívesebben elmondtam volna, milyen sokat jelent számomra. A megfelelő szavakat kerestem, de nem találtam. Végül elfordítottam a pillantásomat. A tábortűz mögött nem látszott a tenger, de hallottam a partot mosó hullámok morajlását és a tűz pattogását. Sós tengeri levegő és füst illatát sodorta felém a szél, és egyre több csillag jelent meg az égbolton. Daisy a lábamnál kuporgott. Bryce szemébe néztem, és tudtam, hogy belém szeretett. Nem érdekelte, hogy más gyerekét hordom a szívem alatt, és az sem, hogy nemsokára elmegyek.
Pejkov Boján fordítása
![](https://lirakonyvklub.hu/wp-content/uploads/2022/04/Sparks-author-photo-2021-©-Paulo-Salud-Photography-1-684x1024.jpg)
Nicholas Sparks neve világszerte összeforrt az emberi, elgondolkodtató és megható történetekkel. Írói pályája mégsem indult könnyen. Pénzügyi szakon végzett, jogi tanulmányokat folytatott, dolgozott kiadóban, de volt ingatlanközvetítő, pincér, telefonos- és gyógyszer-értékesítő is. Legismertebb regényét, a Szerelmünk lapjait 1993-ban írta meg a szabadidejében, de csak két évvel később került kiadásra és rögtön az első héten a New York Times sikerlistájának az élére került. Sparks regényeiben arra keresi a választ, miként működnek emberi kapcsolataink, hogyan kötődünk egymáshoz, hogy a szeretet vagy annak hiánya mily módon fordít sorsunkon. Írói munkásságnak titka talán éppen abban rejlik, hogy tudja, a szeretet, a szerelem szenvedéssel is jár, hogy sorsunk sosem egyszerű, és a küzdelmeink meghatároznak minket. A kívánság című új regényében két olyan reményteli fiatalt ismerhetünk meg, akik nehéz döntés előtt állnak, találkozásuk és annak következményei pedig egész életükre kihatnak.
Fotó: Paulo Salud Photography
![](https://lirakonyvklub.hu/wp-content/uploads/2022/06/szta_kicsi__VG_6682-1-SAI-stabilize-75x75.jpg)
![](https://lirakonyvklub.hu/wp-content/uploads/2022/02/foxwood-1-4mese2-75x75.png)