fbpx
Líra Könyvklub

Mennyire bonyolult egy kamasz?

Maros Edittel kamaszkorról, bénázásokról és iróniáról beszélgettünk

A nagysikerű Hűvösvölgyi suli sikerei utáni hallgatást a Bonyolult egy csaj című regénnyel törted meg. Míg általában a szülők a fejüket fogják ettől az életszakasztól, téged mégis ez inspirál. Mi foglalkoztat a kamasz lélekben?

Amikor majd szülőként leszek érintett, valószínűleg én is kevésbé fogom élvezni ezeket az éveket… de addig kalandozom benne. Az elsődleges célom az, hogy bevonjam ezt a korosztályt az olvasás élményébe. Meggyőződésem, hogy olyan történetekkel lehet őket mégis „bevonzani” a könyvek világába, amikkel azonosulni tudnak, amik akár velük vagy körülöttük is játszódhatnának. Mindezen túl pedig a kamasz léleknek a bizonytalanságai érdekelnek: ahogyan rádöbbennek, semmi sem olyan egyértelmű, amilyennek korábban tűnt. Mindezt nem könnyű feldolgozni, ám ha iróniával közelítünk bizonyos óriásinak tűnő problémákhoz, az talán segíthet. A könyveim egyik alappillére éppen ezért az önirónia, amivel a főszereplőim láttatják saját magukat és a sokszor kusza gondolataikat.

Tinédzserként minden olyan bonyolultnak tűnik – a szüleink, a tanáraink, a saját érzéseink, a társas viszonyaink. A te főhősöd mitől bonyolult?  

Attól, hogy mindent túlagyal. Vannak azok a típusú emberek, akik vállrándítással elintéznek mindent, és vannak azok, akik erre képtelenek. Adél csak úgy csinál, mintha nemtörődöm lenne, előszeretettel vonogatja a vállát, mint a többi kortársa, de belül állandó harcok dúlnak, nagyjából mindennel kapcsolatban. A látszat tehát néha csal. Lehet, hogy a spontánnak tűnők is valójában bonyolultak?

A könyveidben sokan magukra ismerhetnek, támogató érzés lehet, hogy mások is átesnek hasonló érzelmi viharokon, konfliktusokon, esetleg bénázásokon. Milyen visszajelzéseket szoktál kapni az olvasóktól? Inspirálnak ezek abban, merre alakítsd a történetet?

Sokszor kapok olyan visszajelzést, hogy hú, ez akár rólam is szólhatna, és valóban, úgy tűnik, hálásak érte, hogy ezek szerint „nem csak ők defektesek”. Előfordult már, hogy egy író-olvasó találkozón sztorizgatás alakult ki a könyveimben leírt „bénázásokhoz” hasonló szituációkról, és ezekből belecsempésztem párat a következő történetekbe. Úgyhogy igen, ezek szerint kölcsönösen hatunk egymásra az olvasókkal.

A most megjelent Bonyolult egy banda című regényben az élettani általános dolgok mellett korunk minden jellegzetessége is felbukkan: az internet és a közösségi felületek kevésbé áldásos hatásai is. Neked kell-e tájékozódnod, hogy lépést tarts a fiatalokkal, és mit gondolsz a virtuális világban nehezebb a mai fiataloknak vagy a valósban?  

A mai fiataloknak az internet és az okos eszközök világában rengeteg olyan hatással kell megküzdenie, amik a „mi időnkben” még egyáltalán nem léteztek. Ezek közül jó néhány veszélyeket is rejteget magában, óriási kihívás lehet szülőként mindenre felkészíteni a tizenéveseket – mindezt úgy, hogy ne piszkálásként fogják fel. Egy nekik szóló könyv talán segíthet abban, hogy elgondolkodjanak a határok szükségességéről. Szerintem az ő életükben a virtuális és a tényleges valóság között nehéz éles vonalat húzni, éppen ezért egyikben sem könnyű helyesen boldogulni – már ha létezik egyáltalán ilyen opció. Természetesen próbálok lépést tartani a fiatalokat érdeklő újdonságokkal, de olyan gyorsan változnak a trendek, hogy szinte képtelenség naprakésznek maradni. A szleng és az alkalmazások is villám sebességgel fejlődnek, ezért a hangsúly a történetekben inkább az általánosabb érvényű kérdéseken van, a többi csak háttérdíszlet.

Mik várnak még a Bonyolult-sorozat hőseire?

A harmadik rész központi kérdése az első szerelem, annak minden örömével és buktatójával. Mert egy dolog „levadászni álmaink pasiját”, de míg a romantikus filmek ezen a ponton szoktak véget érni, a valóságban bizony boldogulni kell a folytatással is. A „hogyan tovább” pedig természetesen rettentően #bonyolult…