A bálna énekét senki se fejti meg

A Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mi végre. A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete.

Tóth Kriszina
BÁLNADAL

A bálna vándorol
sötét vizekbe tart
magában énekel
ha távol már a part

Grönlandon énekel
és kétszáz évig él
bőrén szigonynyomok
nem tudják mit beszél

miről is énekel
egyáltalán kinek
viszik a bálnadalt
a mélyhideg vizek

bonyolult dallamok
úsznak a jég alatt
ámbrás hullámokat
fodroz a bálnaagy

a bálna álmodik
síkos teste forog
horzsolják álmait
nagy sziklás zátonyok

a bálna szomorú
tömör mint önmaga
testével egy anyag
a bálna bánata

hajóról nézik őt
halbőrén mennyi heg
a bálna énekét
senki se fejti meg