Megérkezett a nagy sikerű Szülői varázslat folytatása

A sorozat második kötete, mely A csodák időszaka alcímet kapta, a 0–2 év közötti kisgyermekekkel való szülői törődés és foglalkozás élethelyzeteit és lehetőségeit veszi górcső alá.

A szerzőről

A norvég szerző, Hedvig Montgomery, család- és párterápiára szakosodott pszichológus által az előző kötetből már jól ismert, magabiztosan uralt hang és szemlélet érvényesül ebben a kiadványban is. A szülők és a gyermekek egymás iránti viszonyában fontos szerepet kap a partnerkapcsolat, a kölcsönösség, annak a nézőpontnak a hangsúlyozása, mely szerint mindig a gyermek adottságaihoz, nem pedig előzetes elvárásainkhoz kell igazítani saját hozzáállásunkat is csemeténk fejlődésével kapcsolatban. 

A könyv alapelveiről

Habár a könyv nem akarja megmondani a végleges nevelési elveket, az általános megállapításnak tűnik a szerző részéről, hogy egy felelősen gondolkodó szülő a belül- és kívülállás kettős nézőpontjának elsajátítására tegyen kísérletet. A felül- és oldalnézetből szemlélt környezet, fókuszban a gyerekkel így kivitelezhetővé teszi, hogy egyszerre érezzen a szülő felelősséget, és mindeközben át is adhatja magát az élménynek, legyen közös játékról vagy felügyeletről szó.

Mindenek előtt való ugyanis, hogy szeretetkapcsolatot alakuljon ki a szülő és a gyermek között, amelynek alapja a feltétlen bizalom. Éppen ezért nem szabad gyermekünk nyakába zúdítanunk saját prekoncepcióinkat sem, hiszen az egyéni fejlettségi szint figyelembe nem vétele az érzelmi összefonódást alapvetően gátolhatja.

A szülők perspektívája

Montgomery könyve az egymást érintő témák azon területét is röviden áttekinti, ami a szülők pszichológiai-mentálhigiénés állapotára vonatkozik, és a szerző – gyakorló pszichológus lévén – tömörségükben is hasznosítható tanácsokkal szolgálhat a felnőttek számára, és arra próbálja ráirányítani a figyelmet, hogy nem árt, ha az ember a spontán helyzetek kontrollálása mellett önmaga személyiségéről és saját korlátairól is reflektált tudással rendelkezik, mert így szülőként is kevesebb meglepetés fogja érni. Sőt, a könyv kiterjed a párkapcsolatokban, házasságokban ez idő tájt oly gyakran felbukkanó elhidegülés, eltávolodás jelenségére is, amellyel nehéz mit kezdeni, de kis odafigyeléssel a szülők közötti érzelmi és érzéki viszony idővel megújítható, ismét normalizálható az anya és az apa közötti, átmenetileg megszűnő intimitás.

A kommunikáció szerepe

Talán nem meglepő, hogy a nyelvi és a metanyelvi kommunikáció képezi az alapját a világról való ismeretszerzésnek és -átadásnak is. A nevelési folyamatnál éppen ezért középponti szerepbe kerül a beszéddel való bánás, az életkornak megfelelő szavak használata, a gügyögés, de annak elhagyása is, illetve az olvasás jótékony hatású tevékenysége, amely nélkülözhetetlen fontosságú a kicsiknek. Érdemes szó szerint idézni Montgomeryt:

„Az egyik legegyszerűbb és legjobb gyereknevelési tanács, hogy olvassunk a gyerekünknek. Még akkor is, ha mi magunk nem szoktunk olvasni, nem szeretjük hallani a saját hangunkat, vagy éppen kiskorunkban nem olvasott nekünk senki. Tegyünk meg mindent, hogy a gyerekünk színes mesevilágban nőjön fel, ahol különös, új szavakkal találkozik. Hagyjuk egész gyerekkorában szabadon mozgoni a történetekben – idővel magára ismer, vigaszt és megerősítést talál majd bennük. Amikor a csecsemő kíváncsi tízévessé cseperedik, akinek szabadságra és biztonságra is szüksége van, a felnőttek ellenőrzése elől a könyvek varázslatos, Pán Péter-i világába menekülhet. Az olvasó tizenévesek a könyvekből megtanulják szavakba önteni az új érzéseiket, például amikor összetörik a szívüket, visszaélnek a bizalmukkal, vagy hirtelen a felnőtt lét kapujában találják magukat. A könyvek megmutatják a gyerekeknek, hogy mással is megtörtént már mindaz, amin éppen keresztülmennek, és hogy a rossz érzések elmúlnak. Az olvasó gyerekek a valahová tartozás érzését is átélik, ugyanakkor tudni fogják, hogy van, ami csak az övék: az eldugott fantáziabarlangjuk, ahova bármikor visszahúzódhatnak. Vagyis a könyvek a gyerekek rendkívül értékes barátai, ezért jó, ha gondoskodunk arról, hogy mindig eleget kapjanak belőlük. 

Amíg a gyerekek egészen kicsik, az olvasás sokkal többről szól puszta szavaknál. Ilyenkor a gyerekek és a felnőttek ugyanarra figyelnek, ugyanarra gondolnak, közös élményeket szereznek. Hogy végigolvassuk-e az adott történetet, vagy hogy a kicsi mindent megért-e, egyelőre nem fontos. Egyedül a közös pillanatok számítanak, hogy az olvasáson keresztül ott és akkor együtt vagyunk.

És amikor a kicsi elfárad és a figyelme lankad, hagyjuk abba az olvasást. Valamivel később, kétéves kora körül egyre többet fog érteni a könyvekből, felszínre törnek majd a szavak és mondatok, egyre fontosabbak lesznek maguk a történetek, és kicsit másról fog szólni a közös olvasás, mint addig. Egy nap a gyerekünk önállóan olvas majd, addig viszont rajtunk a sor, üljünk oda hozzá, és merüljünk el együtt a mesék varázslatos világában.”

A jó kommunikáció egyenes következménye, ha kialakul a párbeszéd a szülő és a gyerek között, de említhetnénk a nagyszülőket is, mert az ő nézőpontjuk új szempontot és élményforrást jelenthet a nevelés során.

Illusztrált anyag, színes oldalak

Az előző kiadványhoz hasonlóan ez a könyv is jól strukturált, a tagolás látványos és logikus, a gazdagon illusztrált belső tartalom nagy változatosságot mutat. A szerző kevéssé explicit módon utal arra is, hogy régóta használt fogalmaink (példának okáért az úgynevezett „dackorszak”) nem mindig a legmegfelelőbben fejezik ki a gyermekek pszichológiai állapotát, így érdemes azokat lazábban kezelnünk, elhagyva a pejoratív értelmezhetőség lehetőségét.

Összegzés

Montgomery nagyon rugalmas nevelési attitűdje és olvasmányos írói stílusa szerethetővé teszik a Szülői varázslat 2. – A csodák időszaka című könyvet is. Mindamellett a kiadvány bizonyos témák esetében tételes tanácsadást és felsorolást is tartalmaz, illetve tisztázza azt is, ha nemet kell egy-egy szituációban mondanunk gyerekünknek, akkor viszont minden jószándék ellenére sincsen más választásunk, és úgymond bele kell állni a döntésbe. A szülői türelem és a gyermek egyéni készségeihez való alkalmazkodás gyakorlásán túl tehát léteznek olyan univerzális értékek és tudnivalók, amelyeket érdemes mindig fejben tartanunk és általános módon viszonyulnunk hozzájuk. Ezért is válhat a kötet második része gyakorlati javaslatok tárházává, amely szintén rengeteg hasznos tanáccsal látja el a kisgyerekes szülőket. Ezt a rendkívül kompakt könyvet ajánljuk minden érintettnek, továbbá mindazoknak, akik épp életük aktuális kihívásaként tekintenek a szülői szerepvállalásra.

lirakonyvklub.hu / Hajnal Dominik