Hasznos könyv a bankszektor fogalmairól – Solti Gabriella könyvét ajánljuk
Letehetetlen, érdekfeszítő olvasmány a bankok kulisszatitkairól? Nem egészen. Jól strukturált, hasznos könyv a bankszektor fogalmairól, működéséről, gyakorlati példákkal fűszerezve? Igen.
Ha úgy érzed, …
- hogy kezdesz felnőni, kezdesz megérni a körülötted lévő világ dolgaira;
- eljött az ideje, hogy pénzügyeid tudatosabban átgondold;
- hitelt vennél fel, de tulajdonképpen arról sincs sok fogalmad, mit jelent a THM vagy a kamatperiódus;
- esetleg vállalkozni szeretnél, és nem ártana megértened pár alapfogalmat,
…akkor Neked szól a könyv, Kedves Érdeklődő!
Én személy szerint azért fogtam a könyv olvasásába, mert munkám során bankokkal kerülök partneri viszonyba, és ezért úgy láttam, előny lehet, ha kapok egy átfogó képet a működésükről és fogalomhasználatukról.
A jól átgondolt, könnyen áttekinthető tartalomjegyzék hasznos lehet számunkra, ha csak 1-1 témában szeretnénk elmerülni. A könyv széleskörűen bemutat nagyon sok területet, elképesztő mennyiségű fogalmat magyaráz. Bizonyára ennek a struktúrának is megvan a maga olvasóközönsége. Megtudhatjuk például, mit is jelent a nyíltpiaci szindikálás, bár akinek erre valaha szüksége lesz, nagy valószínűséggel van saját könyvelője, vagy legalábbis a fogalom ismerete vajmi kevés lesz pénzügyei intézéséhez. De legalább hallott róla.
Olvasás közben nincs az az érzésünk, mintha egy banki szerződés apróbetűs részét olvasnánk, de azért érezhető, hogy az író a bankszektorból érkezett (a könyv hitelességét tekintve ez persze kiemelkedő fontosságú). Számos példát említhetnénk, ahol 5-6 soron keresztül még mindig ugyanazt a mondatot olvashatjuk.
Amennyiben valaki olyan nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik egy adott területen, mint a szerző, talán elkerülhetetlen, hogy egy mondat közepén hirtelen olyan – meg nem magyarázott – kifejezések jelenjenek meg, mint a „likviditásmenedzsment” vagy a „hozamígérvény”. Ha a könyvben szerepelt is korábban, talán csak nem hagyott mély nyomot, mindenesetre a gördülékeny olvasást nem segíti.
Egyes szavak (pl. „garantőr”) bátran egyszerűsödhettek volna (a vélt célközönséget tekintve). Például a garantőr az, aki garanciát vállal.
Összességében tehát a nyelvezet még emészthető, bár kissé technokrata. Érezni, hogy helyenként nyomot hagytak a bürokratikus rendszer megfogalmazásai.
A „tőkepiaci finanszírozás-szervezői tevékenység” (és még állítmány nincs a mondatban) olvasásától szinte kimelegszik az ember, de nehezen tudom elképzelni, hogyan is lehetne egyszerűbben megfogalmazni ezt. Talán, a témára való tekintettel, mondhatjuk, hogy „ez így rendben van”.
Bizonyos helyeken megtalálhatjuk az angol megfelelőjét az egyes kifejezéseknek, például: vállalatfelvásárlás (mergers and aquisition, M&A), tőkepiaci finanszírozás (capital market funding) vagy a befektetési tanácsadás (investment advice), bár a THM angol fordítása nem került papírra – holott sokkal szélesebb körben használt kifejezésről van szó. Következetességet nem fedeztem fel benne.
Egy-egy folyamatnál a szerző hosszasan fejtegeti a beadandó dokumentumok listáját vagy kitér az elbírálás határidejére, amelyek hasznosak lehetnek valakinek, aki épp az adott folyamatban érdekelt, mások számára kevésbé. Bennem felmerült a kérdés: két év múlva ez még aktuális lesz? Ha szükségem lesz az információra, valószínűleg egy friss online banki felületen fogom ellenőrizni. A korrekt tördelés azonban segíti a szemünket, ha úgy látjuk, szeretnénk továbblépni egy-egy dokumentumlistán. Ezek helyett szívesebben fogadtam volna még 1-1 szemléletes példát az adott résznél.
Néhány témát említenék, a teljesség igénye nélkül:
– Érdekesség volt számomra, hogy létezik például projektfinanszírozás, amelynél a legtöbb hiteltípustól eltérően kizárólag a megvalósítani tervezett beruházás kifizetődését vizsgáljuk. Tehát tulajdonképpen attól függ a hitel elbírálása, hogy mennyire tartják jövedelmezőnek a projektünket. Taglalja a könyv a leggyakoribb eseteket, amikor ennek jelentősége lehet, például egy építőipari vagy telekommunikációs beruházásnál, illetve magának a folyamatnak a menetét. Körülbelül így épülnek fel a fejezetek.
– Remekül és közérthetően leírja, mi a különbség a befektetéskezelés és a vagyonkezelés között.
– Érdekes fejezetet olvashatunk a pénz időértékéről, hogy mennyivel ér többet vagy kevesebbet ugyanaz az összeg, attól függően, hogy most vagy 1 év múlva jut a birtokomba, és miért.
– Olvashatunk arról, hogyan is lesz a pénz, mitől növekszik az értéke a számjegyeknek, ha rápillantunk bankszámlánkra. Hogy is van az, hogy egy adott pénzösszeg egyszerre jelen van hitelként a gazdaságban és megjelenik a bankban, számlapénzként. Szemléletes példán keresztül láthatjuk, hogyan lesz ebből haszna a bankoknak.
– Megalapozott gondolatmenet után logikus választ kaphatunk arra az érdekességre is, hogy miért minősül egyes országokban bűncselekménynek, ha a bankokkal kapcsolatban rémhíreket terjesztenek.
– Ha valaki elmerülne kicsit a banki működésben, stratégiaalkotásban, folyamatokban, az egyes szakterületekben (kontrolling, termékmenedzsment, marketing, kockázatkezelés stb.), a könyv ezekre is részletes leírásokat ad.
– Megtudhatjuk, mit jelent a puha (igen, puha…) követeléskezelés a bankok részéről, és mit takar a kemény behajtási szakasz.
Ahogy azt a könyv is írja, a 2008-as válság során sokan nem értették, miért emelkedik akár többszörösére a bankoknak visszafizetendő összeg. Emberi sorsok, családok mentek tönkre. Kedves Olvasó! Tedd a szívedre a kezed. Tudod, mit kellene másképp csinálnod hozzájuk képest?
Nem állítom, hogy a könyv elolvasása megment majd az eladósodástól, vagy világmegváltó pénzügyi tippeket kapsz egy sikeres startup elindításához. De azt gondolom, egyszer belép az ember abba az életszakaszba, amikor igenis a könnyed esti romantikus regény mellett el kell férnie egy ilyen könyvnek a polcán.
lirakonyvklub.hu / RózsaVanda