Vércseppek a havon – interjú a szerzőkkel

Cserháti Éva, Hidas Bence, Mészáros Dorka, Mészöly Ágnes, Pálmai-Lantos Éva, Zajácz D. Zoltán és a Vércseppek a havon – a szerzők közös karácsonyi kötettel jelentkeznek, izgalmasabbnál izgalmasabb kriminovellákkal.

Mennyiben volt ez most más írói élmény, amint a regényírás?

Mészáros Dorka: A problémám a hosszával volt, először azon izgultam, hogy túl rövid lesz, aztán a végén nagyon meg kellett húznom, figyelnem kellett a tempóra, feszesre és szikárra kellett vennem a szöveget, nem kalandozhattam el.

Zajácz D. Zoltán: Teljesen. A novella lényege, hogy a cselekménye mindvégig egyetlen szálon fut. Ezzel szemben az én regényeimben gyakran változnak a helyszínek, az idősíkok, a nézőpontok. Ezeket az alkotói módszereket most mind nélkülöznöm kellett.

Pálmai-Lantos Éva (azaz Vancsó Éva és Szélesi Sándor)
Szélesi Sándor: A már kialakult együttírós technikánkat kicsit át kellett alakítanunk. A regényeken tudunk párhuzamosan dolgozni, hiszen két különböző idősíkot írunk, a kriminovella viszont egy helyszínen, Madridban és a jelenben játszódik.

Cserháti Éva: A novella-terjedelemet annyira kötöttnek éreztem, hogy végül szinte kisregény lett belőle. A nehézséget az jelentette, hogy jobban kellett szelektálnom az anyagot, nem tudtam minden ötletemet megvalósítani.

HidasBence: Ez egyszerre izgalmas és bonyolult írói kihívás volt számomra. Egy regénynél van tér a karakterek és a világ lassú kibontására. A nyomok elrejtése és az információadagolás során is teljesen új megközelítést kellett alkalmaznom.

Mészöly Ágnes: Rendszeresen írok novellákat antológiákba, ezekben jellemzően adott a terjedelem és a téma is, a kisregény formáttumot pedig kifejezetten élveztem.

Mitől izgalmas a karácsony és a bűnügy párosítása?

Z D.Z: Mert két teljesen ellentétes dologról beszélünk. A karácsony meghitt, békés, szeretetteljes, ezzel szemben a bűnügy erkölcstelen, megbotránkoztató, erőszakos.

M. D.: A kontrasztok miatt. A karácsony hagyományosan a melegségről, a meghittségről, a családról szól – ebbe a hangulatba szökik be egy bűntény, a kettő együtt feszült elegyet alkot.

M. Á.: Az ünnepek alatt a szokásosnál is jobbnak akarjuk mutatni magunkat, és ettől még nagyobb a feszültség a sötét és a világos oldalunk között. És ha a feszültség kipattan…

Cs. É.: Azért szeretem ezt a párosítást, mert szerintem a karácsonyi ünneplés szinte mindenkinek stresszes. A karácsonyi krimi lehetőséget ad nemcsak arra, hogy nevessünk a gyarlóságainkon, de arra is, hogy megmutassuk, nem mindenki maradéktalanul boldog az ünnepek alatt.

Sz. S.:Talán attól, hogy a kettő látszólag nem fér össze. A karácsony a szeretet ünnepe, ki az, aki ilyenkor képes rossz dolgot elkövetni?

V. É.: Nekem jól összefér a kettő, talán mert a legelső krimi, amit a családom a kezembe adott kiskamaszként, az Agatha Christie Karácsonyi puding című novelláskötete volt.

H. B.: A karácsony sokaknak a megbocsátás ünnepe, én azonban szándékosan a bosszú és a megbocsájtás szembeállítására helyeztem a hangsúlyt. Vajon mi mozgatja azt az embert, aki ebben az időszakban követ el egy bűntényt?

Milyen karácsonyi dalt ajánlanátok a novellák mellé??

Cs. É.: A Jingle Bell és a Rudolph the Red Nose Reindeer szól minden angol boltban karácsonykor. Azzal örjíteném a kedves olvasót.

M. Á.: Mindenképpen a Wham! Last Christmas című száma, ami nem csak az írásom címét, de a bűntény megoldásának alapötletét is adta.

H. B.: A csendes éj, hogy maradjak az ellentétpároknál. 

V.É.: A novellához természetesen valami jellegzetesen spanyol illik. Luis Miguel vidám és könnyed Santa Claus llegó a la ciudad feldolgozása.

M.D.: Michael Bublé: I’ll Will Be Home For Christmas

Zajácz D. Zoltán: Stílusosan a svéd-számi származású énekesnő, Sofia Jannok Ádjágas (Égi fény) című dala, amely a sarki fényről és a télről szól.