fbpx
Líra Könyvklub

Inspirációért nem kell messzire menni – interjú Farkasházi Rékával

Színpadon és tévében gyakran, de szerencsére saját meséit olvasva, könyv formában is újra lehet találkozni Farkasházi Rékával – szeptember végén jelenik meg Társasjáték című mesekönyve.

Finoman érzékeny szövegeket rejt a Szimonidész Hajnalka illusztrálta könyv, amolyan igazi családi mesegyűjtemény lett.

Folytatva az Életmesék szereplőinek történeteit olyan élethelyzeteket igyekeztem megjeleníteni, amiben az élet mint társasjáték jelenik meg. Ahogyan egy játék szabályait megtanuljuk, az élet nevű játékot is szabályok mentén és jórészt nem egyedül játsszuk. A családban létezés, egy közösséghez való tartozás is örömteli társas játék. Amiben van, aki éppen ügyesebben vesz részt, és van, aki kevésbé szerencsés az adott pillanatban, de bármikor fordulhat a kocka. Sok saját élményt írtam bele ezekbe a történetekbe, a kórházas például egészen friss, de igyekeztem jól összekutyulni a szálakat, és egy-egy történet sok régi/új élmény keveréke lett.

Rutinosabban veszed anyaként a harmadik gyermekkel a kihagyhatatlan, de olykor kötelezően nehéz szakaszokat, szituációkat, vagy annyit változott a világ, és annyira más mindegyik gyermek, hogy nem lehet rutinból kezelni?

Azt hiszem rutinosabb lettem és talán könnyedebb. Bár mindig is nagyon erősen dolgoztak bennem az anyai ösztönök, így mondhatom, hogy viszonylag jól veszem az anyasággal járó feladatokat. Három gyerek mellett az ember már nem is nagyon tehet mást. Biztosan sokat változott a világ, de vele együtt mi is családként, és én magam is mint nő és mint anya. Egy valami nem változik: a gyereknek szeretetre és figyelemre van szüksége. Előbbiből szerencsére bármennyi van, kifogyhatatlan, utóbbit pedig nem lehet megúszni. Rengeteg tapasztalatot, élmény gyűjtöttem a tanítványaim és a gyerekközönség révén is, amik mind alátámasztják az előző felvetésemet. Akár a saját gyerekeimről van szó, akár a közönségünkről, szeretettel és figyelemmel fordulok feléjük –  ennyi a titkom.

Nem csupán mesék, de dalok is születtek, azonos címmel CD is készült párhuzamosan. Ezt is megkapják azok, akik megvásárolják a könyvet. A rajongók milyen dalokkal fognak találkozni?

Az elmúlt évek zűrzavarosságában születtek az új lemez dalai. A társasjáték téma erős lenyomata annak az időszaknak, amikor hónapokon keresztül elszigetelve voltunk egymástól. Mi a zenekarral, a zenekar a közönségtől, a közönség tőlünk. Nehéz volt. Az emberi kapcsolatok is megsínylették. A nagyobb gyerekek lemaradtak egy csomó izgalmas élményről, a kisebbek pedig hónapokon keresztül csak maszkos, arctalan emberek között cseperedtek. A közösségek nem működtek, azokat újra kell építeni. A dalaink ezekből az élményekből, érzésekből születtek. Őrizve a hagyományokat, első sorban a gyerekhez szólunk, de igyekszünk az egész családot szórakoztatni. A társaim csodálatos dalokat írtak, ezek ihlették a meséket. Erről az albumról sem hiányozhat a költészet, kortárs versekkel színesítettük az albumot.

Ha egy jótündér korlátlan erőt és időt adna, szíved szerint miben alkotnál?

Rengeteg tervem és álmom van szerencsére, bár épp most vált valóra egy hatalmas adag: a Varázsnagymama című színházi előadásunk az Átriumban, az új mesekönyv és az album, a duett-sorozat, amiben például Kiss Tibivel, Puskás Petivel, Mező Misivel dolgozzuk át a saját dalainkat.  És persze íródnak újabb történetek is. Szerencsére nagy a család, a gyerekek mellett van két kutyánk, három cicánk, egy teknősünk. Nem kell messzire menni egy kis inspirációért.